2012. november 30., péntek

Gyermekként mindenki médium


A csöppségek észlelik a túlvilág mozgásait, csak épp a felnőttek nem veszik komolyan őket.

A gyerekek különleges képességei talán nem számítanak újdonságnak az ezoterika iránt nyitottak számára. Sokat hallunk az indigó gyerekekről, kristály gyerekekről, és napjainkra sajnos divatot is teremtettek belőlük. A kék vagy csillogó aurával rendelkező apróságok különleges képességekkel bírnak, mások mint a többiek, de a parapszichológusok szerint igazából minden gyerek kiválasztott.

– Hétéves és egyórás korunkig mindannyian érzékeljük a túlvilági erőket. Ez az az életkor, amikor leszakadunk édesanyánk aurájáról, és a társadalmi nyomás miatt el is fojtjuk magunkban a látás képességét. Viszont az előző életről és a sarokban megbújó alakról beszélő gyerekeket a szülők nem tudják kezelni – mondta el Uza Gitta, parapszichológus.

A kicsikben félelmet gerjeszthet, ha szellemeket látnak, és ha ezt elárulják a szüleiknek, az apa és az anya nem segít a lelki állapotukon. Leintik, hogy ugyan már, nincs ott semmi, ezzel azt az érzést keltik a kisfiúban vagy kislányban, hogy nem számíthat senkire egyedül maradt a félelmével. De az sem jó megoldás, ha a gyereket folyton biztatjuk, hogy beszélgessen a túlvilági lényekkel, és mondja el, mit lát.

– Az a legjobb megoldás, ha engedjük beszélni az élményeiről, nem állítjuk le, de nem is faggatjuk, csupán hagyjuk beszámolni őt a látottakról. Ha meghallgattuk, és nem akarja tovább feszegetni a témát, nyugtassuk meg, hogy nem kell félni, és elhisszük, hogy látja őket, csak nekünk már nincs meg ez a képességünk.

A gyerekek az angyalokat is látják, és időnként üzeneteket hallanak. Ha éjjel gyakran felsírnak, rendszeresen ágyba vizelnek vagy rettegnek a sötétségtől, valószínűleg olyan lényekkel találkoznak, amik megijesztik őket. A biztonságot kell megteremteni számukra, hogy ne szorongjanak ezektől az eseményektől. Ha sikerül velük elfogadtatni ezt a képességet, előfordulhat, hogy felnőttkorukra is meg tudják őrizni.

A felnőtté válás során mindig a gyerek maga befolyásolja, hogyan alakul a kapcsolata a természetfelettivel. Lehet, hogy ezoterikus segítővé válik, de ha másképp dönt, akkor lassan elhalványul ez a tulajdonság. A legtöbben úgy növünk fel, hogy szüleink racionális agyunkat erősítik, ezért nem emlékszünk egy-két éves korunk szokatlan eseményeire, pedig mindenki úgy születik, hogy szoros kapcsolatban áll a kozmikus egységgel.

Forrás: www.rtlklub.hu/hirek


Perghey: A virág

Hogy megértsd a dús szirmokat,
Illattá kell válnod, kedvesem,
S múlnod mindőjükkel csendesen,
Ha csókot int az őszi Nap.

Ha érteni vágyod a rózsát,
A földben kell gyökerezned,
S meghalnod minden másnak,
De nem az ölelő szeleknek.

S tűrnöd a fonnyasztó meleget,
A fagyot, s a virágverő esőt,
És szemlélned naphosszat gyémánt egeket...

De ott kell lenned az éjben is,
Mint a vízcsepp, oly védtelen...
S akkor szólhatsz pár szót a rózsáról.



































Gazdag Erzsi: Könyörgés a füvekhez


Gazdag Erzsi: Könyörgés a füvekhez

Köszöntelek ezerjófű,
légy hozzám ezerszer hű!
keserű véred leve
gyomromat csitítsa le!

Cickafark, üröm, áldott virág,
támadt rám tenger nyomorúság.
Nővéreteken segítsetek,
hogy ispotályba ne vigyenek!

Lábamba kések pengéje mar,
botlok, botozok, vonom magam.
Zsálya, tippan-fű, lapulevél 
gyógyító orvosom most te legyél!

Egyenként szólítlak benneteket,
felmondom ismerős neveteket:
Aggófű, értem is aggódhatnál,
libatop, ágyamnál toporogjál!

Jöjjetek körém most kedveseim,
irgalmas rokonok, testvéreim!
Füvek és virágok gyógyítsatok,
Hangtalan szavakkal szólítsatok! 

Szép Ernő: Pitypang

Szép Ernő: Pitypang

Nótába nem írnak
Gomblyukba nem tűznek
Nem tesz kirakatba
A virágos üzlet
Mert te nem vagy ritka
Mert te nem vagy drága
Csak az árokpartról
Nézel a világba
Mintha kis nap sütne
Orcád oly szép sárga
Te pitypang,
Te pitypang virágja

Az urak, a dámák
Ugye rád se néznek
Tán le is tagadnák
Az ismeretséget
Pedig hogy meggyúrtunk
Hogy agyontépáztunk
Te kezes, te kedves
Falusi pajtásunk
Hófehér lelkedet
Szétfújtuk a nyárba
Te pitypang,
Te pitypang virágja

Ezennel én tőled
Bocsánatot kérek
Köszönöm azt a kis
Könnyű gyermekséget
Köszönöm hogy itt vagy
Lehajlok utánad
Gyere bemutatlak
A kaméliának
Csak nevess rá bátran
Mezítlábos árva
Te pitypang,
Te pitypang virágja

Mátyás Ferenc: Vadvirágcsokor

A vadvirág megterem
úton, mezőn, réteken,
hegyek közt már, aki járt
érezhette illatát,
annyi szín, szag, forma vonz,
ha házadból kiosonsz -
járd be a szabad vadont,
hogy mivel vár, megtudod.

Hóvirág

Hagymaházából kibújva néz miránk,
fehér csokrát mutatva a hóvirág,
levelére, mintha hat lepke szállna,
korán fürdik fürtje a napsugárba,
hajolj hozzá, bemutatkozik máris
szép latin nevén: Galanthus nivalis.

Gólyahír

Jön a gólya, végre tavasz van,
béka retteg a mocsarakban,
tócsás gyepen még a hó virít,
s látod már a sárga gólyahírt,
beborítja a rétet, mezőt,
Galtha palustris - jegyezd meg őt!

Kankalin

Kurta tőn látod meg a kankalint,
mosolyából már meleg tavasz int,
hosszú száron virágzik pompázva,
öltözete haragos kénsárga,
méhek röpdösnek fel szirmairól,
latinul: Primula elatior.

Libapimpó

Ezüstös levélszárnyon lebegve
aranysárgán nevet a szemedbe
a libapimpó, nem tart a hőtől,
vidám kedvvel nyílik a mezőkön,
tudós nevét gágogja a liba,
szagos Potentilla anserina.

Kökörcsin

Karcsú termetével a kökörcsint
gusztálhatod, jelzi az örök csínt,
tündököl csipkés lila ruhában
a tavaszi rét nagy udvarában,
s ne csak népi nevén nevezd már, hisz
ismered: Pulsatilla vulgaris.

Zsálya

Mint az ég, azúrkék szép virága,
neve parasztosan hangzik: zsálya,
napimádó pogány, sok mézet ád,
ha megtetszik, kösd csokorba , ne szánd,
nyári virág, vázádban legyen dísz,
úri neve: Salvia prantensis.

Bojtorján

Bíborvörös ruhában s száz úton jár,
szellős szárnyán, ha kinyíl a bojtorján,
árkon-bokron át szalad a veszélybe,
állat szőrén, füvek hátán lesz vége -
bogáncs lehetett ő tán valamikor,
latin nevén úgy hívják: Lappa minor.

Pipacs

Mintha gyűrött párnádról ébrednél,
olyan a pártája a pipacsnak,
árokparton, búzában nevetgél,
s vérpirosan hull le, ha aratnak -
illata bódít, elaltat,
kelyhe, magja méreggel van tele:
Papaver rhoeas a latin neve.

Kikerics

Őszidőben nyílik a kikerics,
ha csokorba szeded, szappant keríts,
rózsaszín virága, szára mérgez,
otthonodban egy-két szál elég lesz -
szirma esőben, este nem virul,
Colchicum autumnale latinul.

Levendula

Kék színű virága kellemet ád,
könyvekbe is zárják jó illatát,
anyánk, ha szagolja, szíve dobban,
csöpp bokrát megleled a vadonban -
úgy él, mint az ibolya, szerényen:
Lavandula vera latin néven.

2012. november 28., szerda

Kapcsolat




Rólam


Nem vagyok én orvos, se nem gyógyító, csak egy apró kis porszem vagyok a hatalmas világban- de talán azzal az  ösztönös megérzéssel, ami egész életemben végigkísér és  a hasonló szinten együtt rezgő embertársakkal  átélt élmények megtapasztalásával segíthetem azokat, akiknek megerősítésre van szükségük.

Ha meghallom , amit az Angyalaim a fülembe súgnak, azt leírom, elmondom, megosztom mindenkivel.
Késztetést érzek arra, hogy ezt megtegyem, és akkor vagyok boldog, ha meghallgatnak, megHallanak.

Fontos küldetésemnek tartom, hogy a felnövekedő nemzedéknek megmutassam a helyes irányt, visszavezessem a patakot abba a mederbe, ahol a helye van, megmutassam, hogy nem csak azt az  életet lehet élni, ahol a drog , a cigaretta, az alkohol , és felelőtlen szexualitás létezik.

Van egy másik út is, de ezt már kicsi korban bele kell nevelni a gyerekekbe, és akkor talán, de csak TALÁN nem térnek le a helyes útról, vagy ha mégis, akkor könnyebben visszatalálnak rá.
Pontos recept nincsen. A legjobban, leggondosabban  nevelt gyerek is eltévedhet, és úgy tapasztalom, hogy a legszerényebb, legkedvesebb, legbefogadóbb gyerekeket támadják a leghevesebben, legkitartóbban a negatív lelkületűek. Mintha az lenne a legfőbb feladatuk, hogy lehúzzák magukhoz a sötétségbe.  És a jóknak nincs mindig bátorságuk szembeszállni a gonoszokkal, mert hiányzik belőlük a harcos szellem. Ilyenkor bizony nagyon is elkél melléjük egy segítő kéz, ami itt tartja őket, amibe belekapaszkodhatnak,  és mint Ariadné fonalánál, azon keresztül visszatalálhatnak  hozzánk.

Nem tudom, hogy engem mi jogosít fel arra, hogy tanácsokat adjak bárkinek is, de ezt már több, mint 15 éve teszem . Hozzám fordulnak a szomorúságukban, elkeseredésükben, bánatukban az ismerősök, és azok is akik nem azok, és én megHallom őket.
 Ilyenkor gondolatok jönnek belőlem elő, fogalmam sincs, hogy honnan, de csak jönnek, jönnek. A barátnőm szerint olyan , mintha egy Angyal súgná nekem, hogy mit kell mondanom. Lehet, hogy így van, ezt nem tudhatom.
Nem vagyok kuruzsló, nem vagyok szélhámos, nem vagyok gyógyító, egyszerűen csak egy embertársad vagyok, aki odafigyel rád.
Ha rád nézek, és beszélsz hozzám, megérzem, hogy milyen ember vagy, hogy mire van szükséged, és ha kérdezed, elmondom, hogy mit tanultam és tanulok arról, hogyan maradhatunk a helyes úton.

Szeretem használni a lágyabb természeti energiákat, gyógymódokat , legfőképpen a színterápiát, az aromaterápiát. Sokan mondták már, hogy szinte feltöltődnek , amikor velem vannak - és én ennek végtelenül örülök.

Érzelmeimet és mesebeli képzeletvilágomat egy tündérvilágos  kézművességben élem ki, mindent szeretek csinálni, amihez a kezem kell : hímezek, varrok, horgolok, gyöngyhímzek, gyöngyöt fűzök, stb. Bővebben a kézművességemről itt tudsz olvasni, ha érdekel >>>

Köszönöm, hogy végigolvastad az írásomat, örülnék, ha megosztanád velem a gondoltaidat ! 
Ha olyat szeretnél velem közölni, ami nem publikus, ide >>> tudsz nekem e-mailt írni .

Szeretettel

                                                                                                                      EzoAnyu

Mit csináljak ezzel a gyerekkel?


Meg kell találnunk az egyensúlyt a modern kor és az ezoterikus lét  között. Sajnos a mai iskolák nem képesek megbirkózni tapasztalataim szerint a különleges gyermekekkel, nem tudnak mit kezdeni azokkal, akik "Látók", vagy spirituális tudással rendelkeznek.
Az ilyen gyerekeket megbélyegzik, sok helyen megalázzák, így előbb utóbb a gyerek elfojtja , majd magában visszatartja a valódi, ősi hozott tudását. Nekik  - ha szerencsések, és nyitott szüleik vannak - csak az otthoni légkör, és a meghitt beszélgetések nyújtanak áthidalást a felnőttkorig, amikor újra nyíltan felvállalhatják hitvallásukat , és világnézetüket.



A fenti gondolatsoromat sajnos a tapasztalat támasztja alá, mivel 3 gyermekem eddig összesen 32 iskolaéven van  túl - természetesen külön-külön összeadva gyerek/év szerint.

Amelyiknek kicsi korában volt is valamilyen képessége, az az óvodai nevelés alatt , és a növekedés miatti természetes felejtés miatt is villámgyorsan tűnt el - legnagyobb sajnálatomra ...
Az iskolai évek alatt azokat az értékeket, melyeket én még megkaptam a tanáraimtól, a mai gyerekek csak otthon kaphatják meg /tisztelet a kivételnek/ - persze csakis akkor, ha olyan közegben növekedhetnek, ahol ezt a szülők képesek biztosítani nekik.

Nagyon fontosnak tartom a gyerekeinkkel töltött tartalmas időt . Az nem tartalmas, amikor a szülő csak a gyermek mellett van, szinte csak vigyáz rá, de nem "figyeli" őt. A játszótéren az anyukák többsége egymással van elfoglalva, a nagy pletykálás közben nem tanítják meg a gyerekeket a játszásra, a kreativitásra.

Séta közben meg kell mutatni nekik a természet kincseit, de nem elég azt mondani, hogy "ez egy fa, ez egy virág", hanem próbáljuk meg a képzeletvilágát fejleszteni azzal, hogy a levél alatt lapuló kis katicabogarat mutatjuk meg, vagy együtt kísérjük  figyelemmel egy virág fejlődését - így tanúi lehetünk egy életforma születésének, és elmúlásának.

Saját magam tapasztaltam , hogy több családban eldugták a festéket, a filceket és a ceruzákat, mert csak koszol vele a gyerek. Ez az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethet egy szülő. Nem engedi, hogy alkosson a gyerek, pedig  szegényke  szeretné kifejezni valahogyan az érzelmeit, szeretné felszínre hozni a benne lapuló gondolatokat, amik őt foglalkoztatják, amin rágódik, vagy ami belülről bántja őt, vagy éppenséggel örömet, boldogságot  okoz neki.

Igen is tessék kitenni egy kis asztalkára papírokat, színes ceruzákat, hogy bármikor legyen lehetősége a gyereknek az önmaga kifejezésére. Elősegíthetjük a fejlődését azzal, ha színező lapokat is teszünk oda, mert a színterápia alkalmazásával a gyerek korai szakaszában is ébren tarthatjuk a spirituális tudását.
A színeket ők ösztönösen alkalmazzák, és a gyógyító erejük segíteni fogják őt a mindennapi életben.  Ilyen kifestőlapok a mandalás lapok, amikről később írok bővebben, és  teszek fel kinyomtatható mandalaszínező lapokat is.
Természetesen az alkotás akkor válik még értékesebbé, ha a szülő is odaül a gyerek mellé, és ő is részt vesz benne. Egy közös rajzolás, színezés jót tesz a sok munkától elfáradt anyukának is, és úgy alakul ki tartalmas beszélgetés a gyerekkel, hogy észre sem vesszük. A gyerekek alaptulajdonsága a sok beszéd, folyton csak mondják, csak csacsogják a magukét - ha hagyjuk őket. Tessék meghallgatni, meghallani, hogy miket mond ilyenkor, tessék visszakérdezni rá - nem csak úgy felületesen a fülünk mellett elengedni hagyni a mondanivalót egy ócska "aha" szócskával.

Amikor a gyerek rajzol, elmondja, hogy mit , miért rajzol a képre. Kicsi történetet képzel mellé, és nagy átéléssel meséli azt el. Sokszor az előző életből hozott emlékképeket engedik a felszínre.

Ismertem  egy  kislányt, aki pici baba korától kezdve csacsogott folyton a babákról, majd kb. 2  évesen kezdett el arról beszélni, hogy neki volt egy babája, később azt is hozzátette, hogy ő volt az anyuka, majd még később , hogy az ő babája meghalt.  Végül összeállt a kép, kiderült, hogy ő anyuka volt, akinek volt egy kisbabája, aki beteg lett, és meghalt, és később az anyuka is meghalt - ez a gyerek szájából megdöbbentő módon szó szerint úgy hangzott el, hogy "és később én is meghaltam". Az emlékképek bevillanása teljesen váratlanul érte a családot, a lehető legkiszámíthatatlanabb helyzetekben és pillanatokban tört felszínre, és a legérdekesebb, hogy a kislányon semmiféle szomorúság, bánkódás nem látszott. Úgy mesélte el , mintha ennek így kellett volna lennie, mintha ez lenne az élet rendje, mintha csak éppen azt mesélné, hogy mi történt a játszótéren.
A kislány ebben a korban még nem tudhatta, hogy mi az a halál, hogy meg lehet halni egy betegségben, mert olyan pici volt, hogy még tévét sem nézett, és senki sem mesélt ilyen témákról neki. Olyan pici volt, hogy még játékbabája sem volt - persze ennek hatására kapott egyet, amit folyton babusgatott, és ezután jöttek elő az újabb emlékek , pl. a baba neméről, visszaemlékezett a baba nevére, stb.
A kislány növekedvén sokat rajzolt, de mindig családot, mindig volt(ak) kisbabák a rajzokon, és mindig sok-sok virág és szívecske. Ha a szülők nem hallották volna meg a 2 éves kicsilány meséjét , később nem tudták volna megérteni a rajzokat. Mára a kisgyerekből nagy lány lett , hihetetlen empátiával, és segítőkészséggel van megáldva. Hogy milyen rejtett képességei vannak még, azt majd később tudja felszínre hozni - ha akarja - egyenlőre az iskolai élet brutális világa elnyomja azt.

Egyszer a postán az ismerős ügyintéző  csaj suttogva kérdezte az ablaknál, hogy nem tudnék-e segíteni, mert az ismerősének a kisgyereke nagyon furcsa. Olyan dolgokat lát, amit más nem, de nem tud erről most többet mondani, mit tehetnek a szülők?

Először is egyenesen hozzám jöjjenek, ne üzengessenek ha segítségre van szükségük . Akit igazán érdekel a gyerekük sorsa, az ne csak egy kérdést üzenjen, hanem vegye a fáradtságot, és szánjon több időt a dolognak. Ez nem egy olyan téma, amit a postai  levélfelvevő ablaknál meg lehet beszélni, miközben mögöttem 100 ember tolakodik. Írjon emailt, menjünk el kávézni valahova, vagy  hívjon el a lakásukra, hogy a saját közegében láthassam a gyereket, és megtapasztalhassam, hogy mi a tudása , és megérzékelhessem, hogy véleményem szerint ez ezoterikusan elfogadható, vagy tényleg jobb, ha orvoshoz viszik.
 (Ebben az esetben a szülők soha nem kerestek meg, gyanítom, hogy a gyereket pszichológushoz vitték, aki segített elnyomni a képességét, és "normális gyerek lett belőle.)

De térjünk vissza a rajzoláshoz még egy kicsit.
Ezeket az elkészült rajzokat a materiális szülő később kidobja, mert a legfontosabb az életében, hogy mindig szép rend legyen a lakásában, és tisztaság. A rajzoknak számukra nincs semmilyen értékük, sokszor nem is szépek, csak kriksz-krakszok, sokszor színeket sem használnak. "Hát ez a gyerek még rajzolni sem tud!"
Egy ezoterikus anyu a rajz hátuljára ráírja a dátumot, és röviden leírja a beszélgetés lényegét, akár egy.-egy kedves mondatot szó szerint idézve. Vagy sokszor elég egy szó is, amit a mi kicsink másképpen mond ki, vagy csak kitalált szó, a lényeg, hogy ő használja. Vagy bele is írhat a kész rajzba, a gyerek boldogan fogja diktálni, hogy az a vonal, az a pötty ott mit jelent.
Anyu a  rajzot lefűzi egy mappába, és beteszi a könyvespolcra, így biztos nem fog elkallódni.
Vissza nem hozható , értékes percek ezek, amikre sok sok év múlva szívesen emlékezünk vissza. A kellemes emlékek az ember szívét megmelengetik, és a nehéz pillanatokban, az elkeseredés határán segítenek az egyensúlyt újra megteremteni a belsőnkben.
Ezeknek a fontos pillanatoknak a felidézésére  miatt van szükség  az ilyen Emlékmappák megőrzésére, mind a gyerek, mind pedig a szülő érdekében.

Ha érdekesnek találtad az írásomat, örülnék, ha ideírnád. Annak is, ha egyezik a véleményed, de annak is ha másképp gondolod. Beszéljük meg!
Ha olyat szeretnél közölni, ami nem publikus, ide tudsz nekem e-mailt írni .

                                                     Szeretettel Ölellek

                                                                                                         EzoAnyu

2012. november 27., kedd

Természet a gyerekszobában

Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyermekünkben minél korábban kifejlődjön a szeretet és felelősség érzet. Ezt elősegíthetjük azzal, hogy a szobájába is behozzuk a természeti elemeket, akár játékokkal, akár a falon , a szőnyegeken, a festményeken, a textíliákon .

Mesés gyermekszobák

A mesebeli környezet élénkíti a fantáziát, segíti kifejlődni gyermekeink képzelőerejét, mely a későbbiekben megadja az érzelmi alapot a nyitottságra, könnyebben fogja befogadni az új információkat. Elkerülhetjük vele, hogy gyermekünk felnövekedvén olyan emberré váljon, aki folyton kételkedik mindenben, és állandóan gyanakodva tekintsen a nagyvilágra. Letisztult színek, mesebeli formák. A függöny kiváló lehetőséget nyújt egy kis elvonuláshoz, elmélkedéshez:

Spirituális színek a gyerekszobában

Lila

Mandala szőnyeg

Mesebeli házikó

Mandala festmény a falon